A Bükk sötét erdejéből jöttem, fényre szomjasan, reménykedve. A református elemi népiskola falai közül kirepülve a Diósgyőri Vasmű dolgozója lettem napi 12 órás műszakban. Itt közölték első verseimet. 1957 tavaszán felkerültem a fővárosba. Pár évet kellett várnom, mire a lapok és kiadók felfigyeltek költői munkásságomra. Egymás után jelentek meg könyveim (Szépirodalmi Kiadó, Magvető Kiadó). Több gyermek-versem is megjelent, amik népszerűek lettek. Verseim témái a kétkezi emberek mindennapjainak ábrázolása a mindennapok keserűségével együtt. Költői példaképeim: Szabó Lőrinc, Sinka István; kortársaim közül: Csoóri Sándor, Kormos István. A sokszínű jelenkori magyar líra sok tehetsége érdeklődésem vonzalmába került. Ma is költői programomat folytatom: mindennapjaink égető kérdései foglalkoztatnak. Legutóbbi kötetem címében is jelzi törekvéseimet: Nyitott szívvel, szabad szemmel. Verseim egyszerűek és remélem, hogy minden magyar lelket és szívet megérintenek.
|