Borbély László elbeszéléseinek hőseit válaszút elé állítja sorsuk, választaniuk kell, hogyan éljenek tovább. Fiedler Jánost, a Finita la commedia hasbeszélőjét a Népliget többi mutatványosával együtt földön futóvá teszi az államosítás. A vándorkomédiások ismét színre lépnek az Egy vándorcirkusz ócska padján legendáiban. Az átok című elbeszélés pankrátorának, Joe Molnarnak minden idők legnagyobb kihívója családi átkának csábító álomalakja. A lázadó ember-ben egy pesti srácnak az újrakezdés lehetőségét kínálja egy szerelmes francia lány ötvenhat őszén. A rommá lőtt főváros vagányai életükben először harcolhatnának az igazság jegyében (Mire megvirrad). Az Októberi szilánkok és a Camus mosolya című novellák szintén az 1956-os forradalom drámai következményeit ábrázolják.
A Hazatérés és a Béke poraira főszereplője, az albániai hadszíntérről visszatért Boros Mihály belátta, hogy van halhatatlan lelki mivolta, „istenélményének” erejével azonban szüntelenül szembesítik a hétköznapok. A hit és szeretet mélységének határait feszegeti a Budapest és Bácska között hányódó magyar anya és három kiskorú gyerekének sorsa (Menekülés és menekülés). A Sötétkék alkonyat Balatonon vitorlázó szerelmesei egymás karjában tapasztalják meg, hogy noha változtatni senki sem szeret, azért születhet a változásból megváltás. A Ködszurkálók Óbudán című novellát Krúdy Gyula hőse, Szindbád ihlette.
|