Szerző:
Cím:

Alcím:


Témakör:
ISBN:
Kiadás éve:
Méret:
Terjedelem:
Kötésmód:


Varga Domokos (szerk.)
Piros és fekete
Válogatás a magyar költészetből Petőfi Sándor születésének 175. és 1848-49-es szabadságharcunk 150. évfordulója alkalmából

feltöltés alatt

Fogyasztói ár:
1000 Ft
 
Internetes ár:
800 Ft
Kedvezmény:
20%
     
 
Ismertető

Mikor a majdani költő – Petrovicsék Sanyikája – először sírt bele a kiskőrösi, s vele a nagy magyar éjszakába, egy olyan országba érkezett meg, amelynek nemcsak Nemzeti dala nem volt még, hanem Himnusza sem, Szózata sem. Jövője sem, amelyet akár csak az ország kisebb-nagyobb birtokosai, nemesurai is láttak volna maguk előtt – nemhogy a reménytelenül robotoló jobbágymilliók. Éjszaka volt, kevéske fénnyel – csillagokéval, lidércekével – és sok-sok sötétséggel.
Mégis: már virradni készült. Különös módon szinte egyszerre fogant meg Kölcsey lelkében a Himnusz és Hrúz Mária méhében Petőfi. Sándorka jött előbb világra, szilveszter éjjelén. De még három hét, s január 23-án Kölcsey is letisztázta sokáig csiszolgatott s immár maradandónak – a nagy vállalkozáshoz méltónak – érzett költeményét.
Mindkét világrajövetel a virradat jöttét jelezte. Azt, hogy egy nemzet is születőfélben van, s annak ebből az éji homályba borult országból még hazája is lehet.
     Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! – dörögte Berzsenyi már jó ideje – csakhogy ő mintha még éktelenül süket fülekbe harsogta volna a maga igéit. Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat! – zengte az ő fenséges magyar nyelvén. De hol volt még az a sokaságot megmozdító lélek? Hol a tehetetlen népet felrázó szabadság? Hol a jobbra vágyók közös akarata, mikor még Kölcsey is oly süketen fogadta fent a Tiszaháton a dunántúli Dani uraság szépséges költészetét?
És mégis: már virradni készült. Megszületett Petőfi, aztán a Himnusz is. Aztán a Szózat, aztán a Nemzeti dal. – aztán 1848-49 magyar forradalma és szabadságharca, amelyben nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tett csuda dolgokat.
Addig is volt, hogyne lett volna magyarság és Magyarország. De nemzet és haza – amely mindnyájunké – csak azóta van itt, a Kárpátok ölén.
Ebbe a kötetbe azoknak a verseknek a legjavát igyekeztünk egybegyűjteni, amelyek erről szólnak  Hogyan váltunk – és hogyan válunk azóta is – a változó időkhöz több-kevesebb sikerrel igazodó, felnőtt nemzetté. S hogyan kerestük honunkat – s keressük mindmáig – e Tisza-Duna táji hazában, s vele a népek hazájában, a nagyvilágban.

 
Kritikák, recenziók

feltöltés alatt