Szerző:
Cím:

Témakör:
ISBN:
Kiadás éve:
Méret:
Terjedelem:
Kötésmód:


Benke László
Otthonkereső
regény
978 963 9596 27 6
2008
A/5
176 oldal
keménytáblás, cérnafűzött

 

Fogyasztói ár:
1980 Ft
 
Internetes ár:
1584 Ft
Kedvezmény:
20%
     
 
Ismertető

Benke László egyszerre lírai és drámai tulajdonságokat mutató regénye három generáció életébe és sorsába enged bepillantást. Az emlékmozaikok egymáshoz illesztésével megírt műben megelevenedett történéseket a főhős, Magyar János szemszögébõl vetíti elénk az író. Magyar János – nevével is jelzetten – a mai magyar valóság tipikus képviselõje.
E sűrű életanyagot hömpölyögtetõ regény a Magyar család összefogásának és széthullásának drámáját érzékelteti. Hősünk fokozatosan perli vissza az emberhez méltó élet és sors esélyét. Életkudarcaiban, közel a drámai megsemmisüléshez újra és újra megmenti az a rejtett gyökérzet, amely szeretett szülőföldjéhez és a hazához kapcsolja. Megmenti a politika felszínén még alig látszó, ám a mélyben már érzékelhető nemzedéki összefogás eszméje.
Baán Tibor

Az Otthonkeresõ arra döbbenti rá olvasóját, hogy a szeretet-hiányos lét elsorvasztja az ember belső erőit, megbénítja cselekvő-képességét, fölbomlasztja közösségi kötelékeit – így a társadalom fokozatosan atomjaira hull, és a mindenki mindenki ellen (nem pedig a „mindenki mindenkiért!”) törvényszerűsége emelkedik érvényre. Az író maga is, mint regényének hőse, csak idősödvén, tapasztalatokkal egyre gazdagodva ismerte fel, hogy csakis az egymás iránti figyelem, egymás kölcsönös segítése, a lelki gátak tudatos lebontása biztosíthatja a konszenzust (akár egyes személyek, csoportok, akár pártok között). Ha ez hiányzik, akkor a „sátáni” elvek (gyűlölet, békétlenség, boldogtalanság) lesznek úrrá. E felismerés készteti arra, hogy a rendszerváltás eltorzult folyamatában újrafogalmazza élményeit, tapasztalatait, s felmutassa hőse útját – küzdelmein – csalódásain át – a benső békesség elnyeréséig, a hazatalálásig.
G. Komoróczy Emőke

 
 

Jókai Anna
„Nemcsak a rosszat, a jót is elpusztították”
Gondolatok Benke László Otthonkereső című regényéről

 

Le sem tagadhatná a könyv írója, hogy költő, hiszen a líraiság mindenütt oldja a próza sűrű szövetét. Ugyanakkor bizonyságát adja, hogy az epikában sem idegen; a mai kiüresedő szövegirodalom divatjával szemben tud és mer történetet írni, sorsot ábrázolni, és egyetemes érvényű világérzést közvetíteni.
A már nem fiatal, de még nem is öreg regényhős, Magyar János vívódása önmagával, körülményeivel – mindannyiónk számára ismerős. Természetes az is, hogy regény mint egy hatalmas hármasoltár nyílik ki: az időben visszafelé, a falusi ősökig, és előre, a gyermekek elbizonytalanodott útjáig. Minden generáció megtalálja benne a csak őrá jellemző sajátosságokat – csakúgy, mint az általános emberi létküzdelmeket. Felejthetetlen szépségű és hiteles a munkába beletört édesanya, a rontott szerelmek alakjai pedig hús-vér valóságukkal költöznek képezeletünkbe. Megelevenedik a múlt század keserű magyar históriája is, a becsapások és csalódások évtizedei. Deformálódtak az értékek, a kapcsolatok meglazultak. S ami fontos felismerés: az ember elvesztette az otthonosságot, nemcsak a felnevelő helytől elszakadva, de a lelkében is. Örök igazságokat kérdőjeleztek meg a tetszetős fél-igazságok, a hamis alapra épített ideológiák. Így volt ez a diktatúra éveiben – és sajnos így van az át nem gondolt újsütetű vadkapitalizmusban is. Széles körben és hosszú távra igaz, amit Magyar János a saját bőrén megtapasztal: „nemcsak a rosszat, a jót is elpusztították”.
A regény nagy érdeme, hogy bár a szereplők, a főhős felé szimpátiával fordul, mégsem eszményit. Gyarló jellemük csapdájában vergődnek az emberek, a kései megbánások és megbocsátások szomorúsága lengi be a mindennapjaikat. Élénk párbeszédekben zajlik az élet, fájók és kétségbeesettek a szerelmek. Mégis a végére valamiféle csendes reménység járja át az értő olvasó szívét. Az elmúlást is a természettől tanuljuk: a tölgyfa is megnyugszik sorsában, amikor régi barátai fejszével közelednek.
Magyar Jánost „fellegjáró legénynek” nevezi az édesanyja. Biztatja, szálljon le a földre, végre... Ez a könyv egyszerre áll szilárd talajon, s egyszerre képes szárnyalásra. Gondolatébresztő, és fordulatosan érdekes. Lehet rajta könnyezni – de derüt is sugároz.
Igazi adventi olvasmány. A régi nagyasszony ajkával mi is így könyöröghetünk:

„Őrizz angyalom éjfélig,
Boldogságos Szűz Máriám
Vérrattig
Jézus Krisztus mindétig.”




Tanulmány: G. Komoróczy Emőke: Benke László: Otthonkereső