Szerző:
Cím:

Témakör:
ISBN:
Kiadás éve:
Méret:
Terjedelem:
Kötésmód:


Kiss Dénes
Hódoltság

szépirodalom, vers
978 963 9596 25 2
2008
A/5
104 oldal
keménytáblás, cérnafűzött

 

Fogyasztói ár:
1500 Ft
 
Internetes ár:
1200 Ft
Kedvezmény:
20%
     
 
Ismertető

Kiss Dénes 1935 Szilveszter estéjén született, Zala megyében, Pacsa községben. Apja géplakatos, anyja napszámos. Előtte három testvére született, de csak egy napig éltek. Nagykanizsára járt középiskolába.
Tizenhat évesen ugrott először ejtőernyővel. Majd 17 éves korában „C” vizsgás vitorlázó repülő. 1956-ban lett főiskolás Pécsett. 1957-ben kizárták az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról., az 1956 október 24-én megjelent Velünk vagy ellenünk c. verséért. Két börtönben volt, majd Kistarcsára internálták, 1957 novemberétől négy éven át segédmunkás, majd Bölöni György segítségével ösztöndíjat kap, illetve újságíró gyakornok lesz, 1960 nyarától az Esti Hírlap c. napilapnál. Többszöri kérvényezés után sem folytathatta tanulmányait, a MUOSZ által meghirdetett két éves újságíró iskolát végezte el és mintegy tíz évet dolgozott üzemi lapoknál. A hetvenes évek közepétől a Népszava irodalmi mellékleténél lektor. Később a Magyarok című folyóirat, illetve a Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. Volt még a magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és az Új Magyarország olvasó szerkesztője. Jelenleg három lap szerkesztő bizottságának tagja.
Ez a kötet az 57. könyve. József Attila- és Kölcsey-díjas, 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat. Könyveit a kiadók több mint tíz nívódíjjal jutalmazták. Hat nyelvből fordít, munkáiból kilenc nyelvre fordítottak. Nyolc könyvet írt a magyar nyelvről.

 
Kritikák, recenziók

A harcias magyarságáról, különös nyelvészeti elméleteiről ismert író hazafias és létértelmező verseit adja az olvasók kezébe. Hangjára a természetesség, a hagyományos formák egyéni alkalmazása jellemző. Kiss Dénes jó érzékkel bánik a szavak hangalakjával, nem megy túl azon a határon, ahol a vers átcsap formalizmusba, így erőteljes, tiszta rímei iróniát közvetítenek, míg a verszene, a ritmus a dalszerűséget, az indulókra jellemző dinamikát erősíti, ami a versek többnyire agitatív, fölszólító vagy háborgóan búsongó hangnemével jól harmonizál. Természetesen sokan lehetnek, akik nem osztják a költő véleményét az elpocakosodott, szűk látókörű, önsorsrontó, hódoltságát észre sem vevő elproletárosodott magyarságról, de a versek nyelvi ereje, könnyedsége, képszerűsége minden költészetszerető olvasó figyelmét felkeltheti. Különösen igaz ez az emberi létezés, az elmúlás, a magány szorongató tudatának hangot adó költeményekre: "Úgy írom papírra már a verset / mintha fehér koporsóba tenném / A gyűrődések megásott sírok // és lassúdan beléjük hanyatlok /Ott aztán sírverset szövegezek /majd kifektetem pihenni elmém // Eljátszva immár minden esélyem / Az űr egyszerre anyaöllé lett / közben kifájt testemből az élet // hűs domborulat: világteremtő / ahonnét érettünk soha soha / senki - még az Isten sem jön elő!"
_____________
Forrás: www.kello.hu